Definíció
A szadomazohizmus (SM, vagy S&M) a fájdalom okozta szexuális izgalom. A szadizmus a fájdalom okozása (Sade Márki -ról nevezték el), a mazohizmus pedig a fájdalom elviselése által kiváltott szexuális gyönyör. A szadomazohisták szadista és/vagy mazohista érdeklődésű emberek. A legtöbb szadista mazohista hajlamokkal is rendelkezik és fordítva. Ezért használják együtt a két szót és a rövidítést.
Az elnevezés megtévesztő lehet, mivel a szadomazohizmus csak kevés konkrét fizikai fájdalommal jár, esetleg semennyivel sem. Az SM elsősorban egy pszichológiai fétis, amely az azt folytatók számára nagyobb örömet okoz, mint a "normális" (vanilla) szex. Nemcsak a fizikai különbségek miatt, hanem az abban résztvevők (egymáshoz fűződő) viszonyában mutatkozó eltérés miatt is. Az SM alapvetően fantázia a hatalomról, és a hozzá kapcsolódó érzésekről, félelemről, kiszolgáltatottságról, izgalomról és megalázásról. Abban az esetben, mikor a fájdalom is jelen van, a szenvedő fél azzal egyidejűleg szexuális izgalmat is érez vagy az erotikus asszociációk vagy csak önmagában a fájdalom miatt.
Jelképek és irányzatok
Az uralkodás/megalázás általában többet jelent a szadomazohizmus felé fordulók számára, mint csak maga a fájdalom. A "leathermen" image és felszerelés ennek egy megnyilvánulása. A "szuperférfias" image sok kulturális sztereotípiából merít - különösen az amerikai motorosoktól, cowboyoktól és egyenruhás férfiaktól. A férfiasság/dominancia gondolatvilág gyakran önmagában is elég a fétis megteremtéséhez. Sok bőrös/egyenruhás meleg férfi (és nő) hagyományos "kegyetlen" image -t alakít ki és nem mutat érdeklődést az SM irányában. Sokaknál ez a határvonal nem létezik.
Az SM természetesen bőrruhák nélkül is létezhet, és sok szadomazohista helyette a gumiruháért (rubber?) vagy valami más anyagért vagy irányzatért rajong. Néhány mazohista férfinál a mazohizmus szorosan összekapcsolódik a tranzfesztitizmussal, ugyanakkor néhányaknak az image egyáltalán nem fontos és csak a kapcsolaton belüli erőkülönbség számít.
Ma már sok meleg SM szervezet és esemény létezik szerte a nyugati világban, és a legtöbb esetben bőrruhás (leathersex) image alatt futnak, ami a '70 -es évek Amerikájából származik. A bőrruhások hagyományosan teljesen férfiasak, bőrkabátot, bakancsot és bőrnadrágot viselve gyakorlatilag a motorosokra emlékeztetnek, ezen felül katonai sapkát szegecses bőrt és kengyelt hordanak. A tökéletesen férfias image -hez az arcszőrzet is hozzátartozik, fontos jellemzőjük, miközben a hajuk gyakran katonásan rövid vagy borotvált.
A meleg közösségekben az utóbbi néhány évtizedben elterjedt férfi szépségideállal ellentétben az érettség, szőrösség, és a magasodó homlok pozitívumnak számítanak. Sok esetben a bőrruhásokat (letahermen -eket) vonzónak tartják túlsúlyuk ellenére is (az erős, vaskos testfelépítés vonzóbb lehet a soványaknál vagy a nárcisztikus balettkirálynőknél). Az érett, középkorú férfias pasik "Daddy" image -e sokak számára már egyértelműen hozzátartozik a bőrruhásakhoz. A leatherman -ek nagyrészt - akik az aktív oldalon állnak a bőrruhás szexben, messze elkerülik a hagyományos (vanilla) stílust szerető melegeket, mivel egy világ választja el a két irányzatot egymástól.
A bőrruhás nők (leatherwoman) kevésbé hasonlítanak egymáshoz, ennek két alapvető oka van. A legtöbb bőrruhás szervezetben csak férfiak vannak jelen, mivel a környezet sokkal egyértelműbben férfias és agresszív, mint egy vegyes, ismerkedős leszbikus/meleg rendezvény. A "férfi-klubbok" atmoszférája, a mindenhol jelenlevő maszkulinitás sokkal inkább az előbbivel áll szoros kapcsolatban. Másodrészt a leszbikus kultúra hagyományosan szorosan kötődik a feminizmushoz, melyeknek képviselői a legtöbb esetben nem értenek egyet azzal, hogy a szadomazohizmus egy férfiközpontú játék az erőről és hatalomról. Tulajdonképpen a szadomazohizmus nemcsak a férfiakra korlátozódik. Sok szadomazohista leszbikus is van; a bőrruha és a motorok néhányuk számára nagyon fontos, megint másoknak a felszerelés nem fontos.
A meleg SM a '80 -as években jelent meg elsősorban a leathersex égisze alatt. Az Egyesült Államokból kiindulva Európába is eljutott, és a '80 -as évekre jellemző figurájú bajuszt, a munkásosztályban elterjedt kockás inget viselő, rövid hajjal, mindezekkel együtt a hagyományos meleg férfiideál egy kevésbé extrém változatát képviseli. A '90 -es években az SM már nem kizárólag a bőrcuccokkal együtt jelent meg, részévé váltak a bőrruháért nem rajongók és egyre több leszbikus is. A gumiruha, a piercing és a tetoválások lassan átveszik a katonai sapka és a bajusz szerepét, habár a legtöbbször a két irányzat nagyon jól megfér egymás mellett ugyanazon helyszíneken. A bőrszerelés mit sem veszített vonzerejéből. A Doc Marten bakancsok ugyanolyan népszerűek, mint eddig mindkét táborban.
Modern fétis
Az SM iránti egyre nagyobb érdeklődés magával vont olyan hozzá tartozó irányzatú melegek közötti terjedést is - mint például maga a bőrruha, a motorbicikli, a farmer, az egyenruhák és a "macik" ( ők a szőrös és/vagy kicsit kövér férfiak). Az ünnepelt, de annál kevésbé megértett kendőkódok (hanky kód) egy másik hagyomány, a speciális szexuális irányultságot mutató praktikus jelrendszert mindenfelé használják továbbra is.
Az ismeretlentől való félelem
Az SM többnyire negatív reakciókat vált ki a közvéleményből - és a meleg közösségből is - szinte napjainkig. A '70 -es évek meleg felszabadítási mozgalma, a rasszizmus-ellenes mozgalmak és a feminizmus által erősen befolyásolva ellenezte az erotika összekapcsolását az erőszakkal, a hatalommal és az elnyomással. A '80 -as évek korrekt politikája tartózkodott minden olyan dologtól, ami bárkit bárhogyan befolyásolhatna. Hosszú ideig ez a meleg és leszbikus közösség nemkívánt elkülönülését eredményezte, és sok meleg szadomazohista egy - a liberalista, hagyományos (vanilla) irányzatot képviselő sorstársakkal szembenálló - jobboldali ellenirányzatot képviselt.
A be nem avatottaknak az SM ijesztő és erőszakos világának tűnik, ahol az általánosan elfogadott etika és viselkedési normák a fejük tetejére állnak. Közelebbről megnézve a kép komplexebb és kevésbé megrázó. A kegyetlenség, fájdalom és megalázás összefüggnek, ez az ami megkülönbözteti az SM -et az erőszaktól. Az SM határai ott vannak, ahol a mazohista és a szadista félnek egyaránt örömet okoz. Másik fontos dolog, hogy a szolga az, akit végső soron irányítanak, az ő korlátai szabják meg az SM tevékenység paramétereit, és a mester teremti meg azt a fantáziavilágot szolgájának, amivel kielégíti az igényeit.
A beleegyezés kérdése nagyon fontos és központi kérdése bármilyen SM -mel kapcsolatos megbeszélésnek. Vannak akik szerint az SM pszichológiailag káros, különösen azoknak, akik szexuális erőszaknak voltak áldozatai és kapcsolataik kialakítását a sérült önértékelésük befolyásolja. Ebből a szemszögből a beleegyezés nem érvényes, mert az adott egyén már mentálisan sérült. Az elmélet szerint az egyén utálja és bünteti magát. Habár az a kijelentés, hogy mindenki ebbe a kategóriába tartozik a szadomazohisták közül, nem bizonyított, és nem meglepő módon a legtöbbjük elutasítja ezt az elméletet, hogy ők mentálisan sérültnek számítanak csupán azért, mert szeretik a kemény szexet.
Az SM fizikai oldala is gyakran el van túlozva, különösen a kívülállók fejében. Az SM ritkán erőszakos, a fájdalom lehet erős is, de a sérülések jelentéktelenek. Amíg nem válik senki kiszolgáltatottá idegennek és míg a biztonságosabb szex szabályait betartják, az SM tevékenység legnagyobb kockázata a hibákból származik és nem abból, hogy túl messzire mentek!
Az utóbbi években a leszbikus és meleg szadomazohisták nagyobb nyilvánosságot kapnak és egyenjogú tagjaivá váltak a sokszínűséget büszkén hirdető közösségnek.
